Spaces:
Runtime error
Runtime error
Updated requirements.txt
Browse files- examples/keyphrases.py +6 -3
- requirements.txt +0 -0
examples/keyphrases.py
CHANGED
@@ -15,7 +15,8 @@ def process(text: str) -> pd.DataFrame:
|
|
15 |
if all(other == term or term not in other for other in term_set)])
|
16 |
|
17 |
|
18 |
-
EXAMPLES = [
|
|
|
19 |
Lengyelország tavaly májusban adta be nemzeti helyreállítási tervét és idén június 1-jén kapta meg rá az Európai Bizottság jóváhagyását. Az uniós tagállamok 2020 decemberében döntötték el – a jogállamiság miatti lengyel és magyar vétófenyegetés feloldásával –, hogy egy 750 milliárd eurós alapot hoznak létre, hogy segítse a koronavírus utáni gazdasági talpráállást. Minden tagállamnak el kell készítenie a felhasználásra vonatkozó tervét, amelynek tartalmazni kell, hogy mekkora vissza nem térítendő támogatásra és mekkora hitelre tart igényt. Ezek természetesen maximált keretek. A lengyel „gazdaságélénkítési és ellenállóképesség-növelési” program értéke 35,4 milliárd euró: 23,9 milliárd támogatás és 11,5 milliárd kölcsön.
|
20 |
Lengyelország esetében azért húzódott ilyen sokáig az eljárás, mert előbb az Európai Bizottság, majd pedig az Európai Bíróság is úgy találta, hogy a lengyel igazságszolgáltatási reform ellentétes az uniós joggal, elsősorban az úgynevezett fegyelmi kamara miatt, amelyben túl nagy befolyása van a kormánypártnak. Ezt az akadályt kellett elhárítani, hogy meginduljanak az uniós pénzek útjából, az ehhez szükséges jogszabályt pedig a múlt héten hozták meg a lengyelek. Az Európai Bizottságnak tehát nem konkrétan a lengyel tervvel volt gondja, hanem azzal, hogy az uniós pénzek elköltésének ellenőrzését egy politikailag befolyásolt bíróság végzi el.
|
21 |
Ahhoz azonban, hogy a lengyelek pénzt kapjanak, további feltételeknek is meg kell felelniük, a jóváhagyó döntésében a brüsszeli testület többek közt három mérföldkövet jelölt meg:
|
@@ -30,12 +31,14 @@ További mintegy 25 milliárd euró válik elérhetővé számukra, amely részb
|
|
30 |
Ha a feltételeket rendben teljesítik, akkor megszűnik az ok, amiért a 7-es cikkely szerinti eljárást velük szemben folytatják. Tovább gondolva: ha ebből kikerül Lengyelország, akkor vége lesz a Magyarországgal eddig fenntartott dacszövetségnek. Tehát az EU képes lehet a legsúlyosabb szankciókat is meghozni, ha a magyar kormány továbbra is sérti a jogállamisági elveket, mert a lengyelek nem fognak pusztán azért vétózni, mert hasonló helyzetben a magyarok is vétóznának a javukra.
|
31 |
Ami egyébként a magyar helyreállítási tervet illeti: bizottsági tisztviselőktől úgy értesültünk, hogy a tárgyalások továbbra is folynak a jogszabályban meghatározott kritériumok alapján. Forrásunk ugyanakkor egyértelműen kijelentette, hogy a magyar tervet nem módosították az elmúlt hónapokban. Ez azért fontos, mert a magyar kormány eredetileg – tavaly áprilisban – csak a vissza nem térítendő – akkori árfolyamon számolva – 2500 milliárd forintra pályázott, de idén márciusban Orbán Viktor azt mondta, hogy a 3300 milliárd forintos hitelre is igényt tartana. Ehhez azonban módosítani kellene a tervet, de ez nem történt meg. Ráadásul ami tavaly még 2500 milliárd forint volt, az mostanra csak 2000. A vártnál kisebb gazdasági visszaesés és a robusztus növekedés miatt ugyanis kiigazították az arányokon alapuló számokat, ami mínusz 1,3 milliárd eurót jelentett. Ennek az összegnek a 70 százaléka pedig napról napra nagyobb veszélyben van. Ha ugyanis ez év végéig nem fogadják el a tagállamok a magyar tervet a bizottsági ajánlás alapján, akkor a lehívható vissza nem térítendő összeg 70 százaléka elvész – így szól a jogszabály.
|
32 |
A bizottsági jóváhagyást követően egy hónappal dönt a Tanács, majd két hónap áll rendelkezésre a szerződés véglegesítésére a Bizottság számára. Ez már három hónap és figyelembe kell venni a nyári szünetet is…
|
33 |
-
""",
|
|
|
34 |
2023-ban egyetlen szombati munkanap sem lesz.
|
35 |
Jövőre kétszer (húsvétkor és karácsonykor) lesz négynapos a hétvége. Emellett négyszer lesz háromnapos hosszú hétvége, mivel május 1-én, pünkösdkor, október 23-án, és az újévkor is egy-egy hétfővel bővülnek majd a hétvégi szabadnapok - ezt Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium új parlamenti államtitkára közölte egy Facebook-bejegyzésben, hangsúlyozva, hogy a munkarendet meghatározó minisztériumuk úgy döntött, hogy 2023-ban egyetlen egynapos, "ledolgozós” hétvége sem lesz.
|
36 |
Hogy mennyit ér egy munkanap, arról csak becsléseket lehet készíteni, és a statisztikusok legszívesebben erről is lebeszélnék a kísérletező kedvűeket. Nagyon leegyszerűsítve mondhatjuk azt: a GDP-t leosztva a munkanapok számával 160 milliárd forintot ér egy munkanap, de akkor még azt sem vettük figyelembe, hogy van munka azért hétvégéken is.
|
37 |
"""
|
38 |
-
|
|
|
39 |
demo = gr.Interface(
|
40 |
fn=process,
|
41 |
inputs=gr.Textbox(value=EXAMPLES[0], lines=10, label="Input text", show_label=True),
|
|
|
15 |
if all(other == term or term not in other for other in term_set)])
|
16 |
|
17 |
|
18 |
+
EXAMPLES = [
|
19 |
+
"""Az elfogadott lengyel helyreállítási terv még jobban izolálja Magyarországot, gazdasági és politikai szempontból egyaránt. Mint megtudtuk, hiába mondta még márciusban Orbán, hogy a hitelrészt is kérjük az uniós pénzekből, a korábban benyújtott terveket egyelőre nem módosítottuk.
|
20 |
Lengyelország tavaly májusban adta be nemzeti helyreállítási tervét és idén június 1-jén kapta meg rá az Európai Bizottság jóváhagyását. Az uniós tagállamok 2020 decemberében döntötték el – a jogállamiság miatti lengyel és magyar vétófenyegetés feloldásával –, hogy egy 750 milliárd eurós alapot hoznak létre, hogy segítse a koronavírus utáni gazdasági talpráállást. Minden tagállamnak el kell készítenie a felhasználásra vonatkozó tervét, amelynek tartalmazni kell, hogy mekkora vissza nem térítendő támogatásra és mekkora hitelre tart igényt. Ezek természetesen maximált keretek. A lengyel „gazdaságélénkítési és ellenállóképesség-növelési” program értéke 35,4 milliárd euró: 23,9 milliárd támogatás és 11,5 milliárd kölcsön.
|
21 |
Lengyelország esetében azért húzódott ilyen sokáig az eljárás, mert előbb az Európai Bizottság, majd pedig az Európai Bíróság is úgy találta, hogy a lengyel igazságszolgáltatási reform ellentétes az uniós joggal, elsősorban az úgynevezett fegyelmi kamara miatt, amelyben túl nagy befolyása van a kormánypártnak. Ezt az akadályt kellett elhárítani, hogy meginduljanak az uniós pénzek útjából, az ehhez szükséges jogszabályt pedig a múlt héten hozták meg a lengyelek. Az Európai Bizottságnak tehát nem konkrétan a lengyel tervvel volt gondja, hanem azzal, hogy az uniós pénzek elköltésének ellenőrzését egy politikailag befolyásolt bíróság végzi el.
|
22 |
Ahhoz azonban, hogy a lengyelek pénzt kapjanak, további feltételeknek is meg kell felelniük, a jóváhagyó döntésében a brüsszeli testület többek közt három mérföldkövet jelölt meg:
|
|
|
31 |
Ha a feltételeket rendben teljesítik, akkor megszűnik az ok, amiért a 7-es cikkely szerinti eljárást velük szemben folytatják. Tovább gondolva: ha ebből kikerül Lengyelország, akkor vége lesz a Magyarországgal eddig fenntartott dacszövetségnek. Tehát az EU képes lehet a legsúlyosabb szankciókat is meghozni, ha a magyar kormány továbbra is sérti a jogállamisági elveket, mert a lengyelek nem fognak pusztán azért vétózni, mert hasonló helyzetben a magyarok is vétóznának a javukra.
|
32 |
Ami egyébként a magyar helyreállítási tervet illeti: bizottsági tisztviselőktől úgy értesültünk, hogy a tárgyalások továbbra is folynak a jogszabályban meghatározott kritériumok alapján. Forrásunk ugyanakkor egyértelműen kijelentette, hogy a magyar tervet nem módosították az elmúlt hónapokban. Ez azért fontos, mert a magyar kormány eredetileg – tavaly áprilisban – csak a vissza nem térítendő – akkori árfolyamon számolva – 2500 milliárd forintra pályázott, de idén márciusban Orbán Viktor azt mondta, hogy a 3300 milliárd forintos hitelre is igényt tartana. Ehhez azonban módosítani kellene a tervet, de ez nem történt meg. Ráadásul ami tavaly még 2500 milliárd forint volt, az mostanra csak 2000. A vártnál kisebb gazdasági visszaesés és a robusztus növekedés miatt ugyanis kiigazították az arányokon alapuló számokat, ami mínusz 1,3 milliárd eurót jelentett. Ennek az összegnek a 70 százaléka pedig napról napra nagyobb veszélyben van. Ha ugyanis ez év végéig nem fogadják el a tagállamok a magyar tervet a bizottsági ajánlás alapján, akkor a lehívható vissza nem térítendő összeg 70 százaléka elvész – így szól a jogszabály.
|
33 |
A bizottsági jóváhagyást követően egy hónappal dönt a Tanács, majd két hónap áll rendelkezésre a szerződés véglegesítésére a Bizottság számára. Ez már három hónap és figyelembe kell venni a nyári szünetet is…
|
34 |
+
""",
|
35 |
+
"""Jövőre nem lesz "ledolgozós" hétvége
|
36 |
2023-ban egyetlen szombati munkanap sem lesz.
|
37 |
Jövőre kétszer (húsvétkor és karácsonykor) lesz négynapos a hétvége. Emellett négyszer lesz háromnapos hosszú hétvége, mivel május 1-én, pünkösdkor, október 23-án, és az újévkor is egy-egy hétfővel bővülnek majd a hétvégi szabadnapok - ezt Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium új parlamenti államtitkára közölte egy Facebook-bejegyzésben, hangsúlyozva, hogy a munkarendet meghatározó minisztériumuk úgy döntött, hogy 2023-ban egyetlen egynapos, "ledolgozós” hétvége sem lesz.
|
38 |
Hogy mennyit ér egy munkanap, arról csak becsléseket lehet készíteni, és a statisztikusok legszívesebben erről is lebeszélnék a kísérletező kedvűeket. Nagyon leegyszerűsítve mondhatjuk azt: a GDP-t leosztva a munkanapok számával 160 milliárd forintot ér egy munkanap, de akkor még azt sem vettük figyelembe, hogy van munka azért hétvégéken is.
|
39 |
"""
|
40 |
+
]
|
41 |
+
|
42 |
demo = gr.Interface(
|
43 |
fn=process,
|
44 |
inputs=gr.Textbox(value=EXAMPLES[0], lines=10, label="Input text", show_label=True),
|
requirements.txt
CHANGED
The diff for this file is too large to render.
See raw diff
|
|